A díjátadón elhangzott: az uniós témájú pályázat harmincéves múltra tekint vissza. A tavaly novemberi kiírásra 49 dolgozatot adtak be a pályázók, egyebek mellett a mesterséges intelligencia szabályozásával, az uniós energiahelyzettel, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz történő hozzáféréssel, a vonalhajózással, a szuperbaktériumokkal, a biohackinggel és az önrendelkezési joggal kapcsolatban.
Az Országgyűlés elnöke, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által egyetemistáknak és főiskolásoknak meghirdetett pályázat ünnepélyes országházi díjkiosztóján Bóka János az EU előtt álló kihívásokról szólva azt mondta, a világ és Európa is változik, a második világháború óta pedig ezeket a változásokat nem Európa indukálja, többé vagy kevésbé igyekszik lekövetni azokat.
Zupkó Gábor, a Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője arról beszélt, ma, amikor többek közt a versenyképesség, a klímaváltozás vagy a közös európai biztonság megteremtésének kihívásával küzd az unió, felmerül a kérdés, melyek azok a területek, amelyeken közös fellépésre vagy közös szabályozásra van szükség. Más esetekben azonban lehet, hogy túl messzire ment a közös szabályzás, ezért az egyszerűsítés indokolt - tette hozzá.
Különdíjasok
A bírálóbizottság ez alkalommal két különdíj odaítéléséről döntött.
Az első különdíjat elnyert dolgozat témaválasztásával tűnt ki. Már az ókori rómaiak is tudták, hogy hajózni szükséges, de a pályamű témájáról - napjaink tengeri kereskedelemről - a legtöbben csekély tudással rendelkeznek. A nyílt tengerek világáról pedig gyakran a Cousteau kapitány által bemutatott páratlan vízivilág jut eszünkbe.
Az esszé témája egyedi, mert a szerző az uniós versenyjog érvényesülését vizsgálta a vonalhajózás, más néven konténerhajózás tekintetében. Ez rendszeres fizetett áruszállítást jelent egy adott útvonalon előre közzétett menetrendek és hajózási időpontok szerint. A szerző történeti áttekintésben bemutatja, hogy a globalizáció fejlődéséhez miként járult hozzá a tengeri kereskedelem robbanásszerű növekedése, hiszen az elmúlt négy évtizedben a szállított mennyiség megnégyszereződött. A versenyjog a konzorciumokat érinti, amelyek kizárólag teherszállítás céljára nemzetközi vonalhajózási szolgáltatást nyújtanak.
A szerző elmélyült elemzése a téma iránti elkötelezettségét mutatja. Az esszé végén rávilágított arra, hogy a tengeri kereskedelem versenyjogát szabályozó rendelet az egyik legvitatottabb joganyag lett, és annak értelmezését is bizonytalanság övezi. A szerző önálló gondolatokat fogalmazott meg a szakirodalom szintetizálása alapján.
Az első különdíjat Jurasits Zsolt András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „MAERSK” jeligéjű dolgozatáért.
A másik különdíjat egy olyan pályázat érdemelte ki, amely az Európai Unió versenyképessége és a szerződési jog egységesítési lehetősége közötti összefüggést vizsgálta. A szerző részletesen elemezte az uniós belső piac működésének határait, amelyet az egyes tagállami jogrendszerek különbsége okoz. Feltárta, hogy a szerződési jog egységesítése hogyan erősíthetné Európa versenyképességét, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
A pályázó az európai jogegységesítési eredmények bemutatása mellett, kritikával illette az Európai Bizottság által elképzelt - az innovatív vállalkozások európai növekedését elősegítő - huszonnyolcadik társasági jogi szabályozást. Szellemes megállapítása szerint - áttekintve az európai szerződési jogi törekvések történetét - a 28-ik uniós rezsim gondolata olyan, mint, ha taxit foglalnánk a reptérről a hotelig, még mielőtt megvennénk a repülőjegyet. Az elemzés jól alátámasztott, mélyreható szakirodalmi hivatkozásokkal, amelyek között számos idegen nyelvű forrás is található. A szöveg tagolása megfelelő, az írásbeli stílus gördülékeny, könnyen olvasható. Az alkalmazott jogi kifejezések precízek, és az interdiszciplináris megközelítés is megjelenik.
A második különdíjat Virányi Péter Áron, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „Lex contractus Europae”” jeligével benyújtott dolgozatáért.
Díjazott dolgozatok
A III. helyezésben részesült dolgozat a zöldítés árnyoldalait emelte ki. Az összehasonlító, elemző pályamű arra kereste a választ, hogy az EU szén-dioxid-kvótarendszere milyen hatással van az uniós versenyképességre.
A szerző világosan rámutat arra, hogy fontos szemléletbéli különbség húzódik meg az EU, valamint Kína és az Amerikai Egyesült Államok környezet- és karbonpolitikája között. A részletes elemzés után, a szerző kiemelte a fő különbséget a kibocsátáskereskedelmi rendszerekben: Kínában a zöldítés csak a gazdasági fejlődést megtámogatva képzelhető el, míg az unióban akár annak kárára is. Az USA szabályozásából kitűnik, hogy ott a zöldítés elsődleges módszerei az adókedvezmények és a támogatások, míg az EU-ban domináló karbonárazás csak harmadik helyen áll. A dolgozat nagyban támaszkodik az unió és más világszervezetek elemzéseire, statisztikáira, illetve gyakran előfordulnak benne nemzetközi kitekintések is, így megérdemelten került a legjobbak közé.
A III. díjat Sárosi Boglárka, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „sötétzöld” jeligével benyújtott dolgozatáért.
A II. helyezésben részesült esszé az Unió klímaválság elleni küzdelmet „forradalmasító” irányelvét és annak globális hatásait elemezte. A választott téma a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló tavalyi irányelv.
Az elemzésben következetesen megjelenik a szerző álláspontja, amelyet megfelelő érvekkel támaszt alá. A pályázó nehéz feladatot vállalt magára az irányelv lehetséges hatásainak elemzésekor, hiszen e jogszabály tagállami átültetési határideje még nem telt le. Pozitívan értékelendő, hogy a szabályozás újdonsága miatt a téma sokak számára terra incognita, azaz ismeretlen terület. A szerző lépésről lépésre mutatta be, hogy milyen okok vezettek a vállalatok környezeti felelősségének kiterjesztéséhez, beleértve a beszállítói vállalatokat is. A létező tagállami szabályozások tapasztalatai több kérdést vetnek fel az irányelv által keletkeztetett terhekről, megfelelési költségekről és a végrehajtásról. Ez is közre játszhatott abban, hogy az Európai Bizottság idén februárban javaslatot terjesztett elő az irányelv tagállami átültetési határidejének egy évvel történő elhalasztására. A dolgozat szerkezete tiszta, az egyes részek jó arányban illeszkednek egymáshoz, segítve ezzel a gondolatmenet gördülékenységét.
Mindhárom bíráló díjazásra javasolta a pályaművet, így az méltán került a legjobbak közé.
A II. díjat Pákh Lilla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász képzésének hallgatója nyerte „Sapere aude” jeligével benyújtott munkájáért.
A győztes pályaműről érdemes kiemelni, hogy a három bíráló külön-külön első díjra javasolta azt. Ilyen fajta egyhangúságra alig van példa a múltból, mert az ritka, mint a fehér holló.
Az Európai Unió versenyképességét több dolgozat is tárgyalta, de leginkább ennek a pályaműnek sikerült ezt a témát összefogottan, érdekesen és olvasmányosan feldolgoznia. A versenyképesség egyfajta modern kori panacea, azaz gyógyír, amely meghatározza a nemzetgazdaságok jövőjét és a társadalmi jólét fenntarthatóságát. A tanulmány erénye az átfogó megközelítés, amely történelmi összefüggésben mutatja be az EU versenyképességének alakulását a múlt századtól napjainkig. Hozzáadott értéket jelent a történelmi folyamatok, tényezők bemutatása mellett az, hogy a szerző elvégezte az Európai Unió globális versenyképességi helyzetének elemzését. A referencia adatok csak az egyes országokra vonatkoznak, ezért a szerző az EU szintjére súlyozott átlagolást alkalmazott. Önálló elemzése példaértékű. Hozzáértő figyelme és kutatása kiterjedt a legújabb uniós fejleményekre, beleértve a magyar EU-elnökség Budapesti Nyilatkozatát is. Az elemzés alapján egyértelmű, hogy az uniós versenyképesség egyik gyenge láncszeme a termelékenység, amelyet az innovációs szakadék áthidalásával lehet orvosolni. A szakirodalom feldolgozása és az alkalmazott kutatási módszerek tudományos színvonalúak. A szerző kutatása elismerést érdemel azzal, hogy a díjazás szolgáljon ösztönzésként a további munkához.
A 2024. évi pályázat I. díját Nagy Levente, a Debreceni Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója nyerte „termelékenység” jeligével benyújtott dolgozatáért.